Prenatális program

droppedImage.png, 66kB Kodály Zoltán Gyermeknapi beszédében a következőket mondta: „Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal születése előtt. Első percben tréfára vették, de később igazat adtak.

Az anya nem csak testét adja gyermekének, lelkét is magából építi fel…

„Aki rossz, selejtes zenével él - okvetlenül meglátszik a gyermkén, ezért ma még tovább mennék: nem is a gyermek, az anya születése előtt 9 hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése.” A minél korábban elkezdett zenei nevelés, tehát összhangban áll Kodály Zoltán zenei koncepciójával.

Az 1951 óta történt zenei kutatások is alátámasztják Kodály e szavait. Megállapítható, hogy a hallás és egyensúlyi érzék együtt alakul ki. A megtermékenyítéstől számított 21-edik napon kialakulnak a hallótelepek. Ebből jön létre a belső fül. Az üreg két részre oszlik, a felső részből kialakul a három félkörös ívjárat. A három félkörös ívjárat otholit szervvel együtt alkotják az egyensúlyozás érzékszervét. Az üreg alső része egy csiga alakú szervvé alakul, ez a cochlea a hallás érzékszerve. Az a zene a cochleára és az egyensúlyi rendszerre is hatással van. Az egensúlyi rendszer már az egyedfejlődés legelején elkezd jelzéseket küldeni a fejlődő agynak, és kiépíti a kapcsolatait a testtartást, a test mozgásait, a felegyenesedést, a szemmozgásokat, és az érzékeléseket koordináló agyi központokat.

„A várandós anya bizonyos jellegű aktivitása közvetlen befolyással van a babája muzikalitására…” a passzív zenehallgatásának, amelybe az anya teste nem kapcsolódik be, valószínűleg nincs szignifikáns hatása a zene kondícionálására… a babája zenei érzékenységét a kismama jobban tudja fejleszteni, ha ő maga énekel, a hallott zene ritmusára mozog, vagy táncol. Az akkusztikus ingerlés direkt módon az agy aktivitását is növeli… a fül nem cska a hallás szerve, hanem az agy legfontosabb „ akkumulátora“ is (Raffai Jenő: Megfogantam tehát vagyok).

Megállapítható, a zenei érzékenység fejlesztéséhez bizony kevés, ha a babával csak hallgattatjuk a zenét, a mozgás lényeges eleme a fejlesztésnek. A magzat kb 5-6 hónapos kortól hall az anyaméhben. Amíg a baba a méhben fejlődik, kapcsolatba kerül a zene, és a beszélt nyelv elemeivel, a ritmussal, az ütemmel, a pulzálással és az édesanyja hangjával. A babák születésük után nem csak édesanyjuk hangját, hanem azokat a dallamokat is felismerik, amiket magzatként hallottak. Az anyaméhben a magzat mozgással reagál a zenére.

A kutatások azt is vizsgálták, hogy vajon mely zeneszerzők művei vannak jó hatással a babára. Mozart és Vivaldi zenéjére a babák megnyugodtak, szívverésük egyenletessé vált, de például Beethovenre, Bramhsra, rock zenére heavy metalra élénken rugdalóznak. A zene mellett a meditáció is erősen pozitív hatással bír, a meditáció mind az anyát, mind a babát ellazítja megnyugtatja. A zene, az éneklés és a meditáció hatása: