A zene fejlesztő hatásáról a tudományos kutatások tükrében

A zene  sokoldalú fejlesztő hatásáról a kutatások tükrében

1. Gerald Hüther német agykutató és fejlődés neuropszihológus szerint:
A kognitív (értelmi) képességeket, csak az tudja kibontakoztatni, akiben kialakul a megfelelő testérzet.
„Az egyik legcsodálatosabb testtanulási gyakorlat az éneklés. Eközben ugyanis a gyermek agyának olyan virtuóz módon kell a hangszalagokat modulálnia, hogy hajszálpontosan a megfelelő hang jöjjön ki. Ez a lehető legjobb finommotorikus gyakorlat, és ugyanakkor feltétele minden későbbi, nagyon differenciált gondolkodásmódnak is.”
Élet és Tudomány 2009/13

2. 1995-ben Dr Gottfried Schlaug bemutatta legújabb kutatási eredményeit: „Azoknak a zenészeknek, akik 7 éves koruk előtt kezdtek el zenét tanulni, másokkal összehasonlítva szokatlanul vastag a kérgestestük (ez a furcsa nevű agyi képlet, az a rost kötegekből álló „szuper autósztráda” amely az információáramlást biztosítja a bal és a jobb agyfélteke között.). A kutatók nem kevesebbet állítottak, mint azt, hogy a zene az idegi kapcsolatok fejlődését, gazdagodását serkenti.”
„A zene a gyermeki agy fejlődésének „csodaszere”  állítja az agykutatók egyik csoportja.”
„Feltehetően a zene és a zenélés sokszínű hatása befolyásolja az értelem és érzelem agyi hálózatainak alakulását, a tervezés és gondolkodás agyi struktúráinak kapcsolatát, a mozgást tervező és elindító területek működését. A zene és a beszéd agyi hálózatainak közös területei vannak -a beszédért felelős területek egy része pedig átfedésben van a számérzékért és a számtani műveletekért felelős agyi hálózatokkal. A zene az érzelmek kiváltásának egyik legősibb eszköze, ennél fogva összekapcsolódik az emlékeinkkel is.”
Mindennapi Pszichológia 2010/1

3. Hámori József nemzetközileg elismert agykutató „Az emberi agy és a zene” című előadásában azt bizonyította „hogy a zene és az éneklés a gyermekek természetes szükséglete. Az agy korai zenei fejlesztő hatásokra kialakuló beállítódásai meghatározó funkciót töltenek be a személyiség fejlődésében. A zenére való fogékonyság kihat az agyi struktúrákra, az agyi beállítódásokra, és ez által az egyén sikeresebb lesz más irányú tevékenységben is. Hámori József az agyféltekék funkcióit rendszerezve rávilágított arra a tudományosan bizonyított tényre, hogy a muzikalitás jelentős szegmenseit nem a beszéd tanulást lehetővé tevő agyfélteke irányítja. Pszichofizikai vizsgálatok alátámasztják, ahogy a zenei érzékelés elsősorban a jobb agyféltekéhez köthető.

Bal

  • Beszédkészség, nyelvi központ pl.: beszédértés, beszédelemzés
  • Időérzékelés › muzikalitáshoz kapcsolódó ritmusérzék a bal félteke kizárólagos tulajdonsága
  • A jobb kéz mozgatója
  • Logikus gondolkodás

Jobb

  • Zenei képességek egy része pl.: hangszín, hangmagasság, abszolút hallás, harmóniák érzékelése
  • Térérzékelés, látás
  • A bal kéz mozgatója
  • Absztrakt gondolkodás, kreativitás ›új dolgokra való fogékonyság, zeneértés
  • Emóciók feldolgozása, érzékenység nonverbális hatásokra › a zene élvezete
  • Asszociatív régió › dallammemorizálás, felidézés képessége

Hámori professzor párhuzamot von a beszéd és a zenei fejlesztés között. Ahol az első években hiányzik vagy csorbát szenved a zenei fejlesztés, hasonlóan a beszédfejlődéshez kiküszöbölhetetlen hibák rögzülnek. Később már nem betölthető űr tátong a zenei fogékonyság, a zeneértés a zenei megnyilvánulások helyén, és nem alakul ki a gyermekben az igény a zenei önkibontakozásra és a zenehallgatásra. Hámori professzor szerint „az ének-zene éppolyan alapvető eleme a teljesebb emberi személyiség kialakulásának, mint általában az emberi beszéd. A jobb félteke kommunikációja, nyelve a muzsika, amelynek a születéskor kapott adottságokra alapozó kifejlesztése éppolyan fontos (lenne) mint a verbális, illetve más – matematikai – képességek (jó-rossz) kialakítása.”
Óvodai Nevelés 2003 Szept.

4. Sally Goddart Blyte A kiegyensúlyozott gyermek című könyvében azt írja:
„A hangképzés használata, a játék, beszéd, dudorászás, éneklés során fejleszti a térbeli tájékozódást, a figyelmet, a hangok egymástól való megkülönböztetését és a memóriát. A zenén át az érzékszervek működése finomodik, és a nyelv zenei és ritmikus összetevői elősegítik a magasabb szintű megismerő tevékenységét. A zene segíti az agy és a test együttműködését a hangok együtthangzására, és így a test önmaga egy kifejező eszközzé, hangszerré válik.”

5. Sally Goddart Blythe Reflexek, tanulás és viselkedés.
„A zene a legelső tanító mester. A zene javítja az odafigyelés hatásfokát, a nyelvi képességeket és az időzítést. A zene szavak nélküli nyelv. A zenében éppen úgy megtalálható a rendszer, szerkezet, ritmus, időzítés és véletlenszerű hangok frekvenciájának megkülönböztetése, mint a beszélt nyelvekben. Ezek adnak jelentést a hangzásnak. Mind a fejlődés, mint a fejlesztés szempontjából a zene megérthető a legegyszerűbb fejlődési állapotokban is, mivel a zene feldolgozásában részt vesz az agy valamennyi szintje. A zene az élet legelső, természetes tanítómestere. Az anyaméhben a magzat a mozgás megváltoztatásával válaszol a zenére. A kisgyermekek reagálnak a zenére, sőt egyszerűbb ritmusokat utánoznak is mielőtt meg tanulnak beszélni. A baba legelső gőgicsélésében már van dallam, hanglejtés és ritmus. A zene érzékelése minden előképzés nélkül is elsősorban az agy jobb oldali, a dallamfelismerésért, a nyelvi megértésért, a képek azonosításáért a térbeli tájékozódásért és a ritmusért felelős féltekében történik. Bár az olvasás egészen addig nem válik tökéletessé, amíg a két agyfélteke nem működik együtt, ezen fontos képességekre a gyermeknek már akkor szüksége van, amikor elkezdi az olvasás megtanulását. A gyermekversikék, dalocskák és a zenére való mozgások az élet első 5-7 évében fontos szerepet töltenek be az olvasáshoz szükséges képességek fejlesztésében.
Sally Goddard Blythe:Reflexek,tanulás és viselkedés.

vissza