Miért zenei képességfejlesztésre vigyük gyermekünket?

Miért válasszuk a zenei képességfejlesztést?
A kutatások azt bizonyítják, hogy ebben a korban  a gyermeket leginkább a mozgás és a zene segítségével tudjuk fejleszteni.
A Zenekincs módszerben éppen e kettő ötvöződik.
Nézzük tehát mi mindent fejleszt a zene?

  • A szökdécselés, ugrálás, egyensúlyozás ,része annak a folyamatnak, melynek során a gyermek
    megtanulja uralni a testés és az egyensúlyát.
  • Az ismétlődő mozgások erősítik az agy és a test között futó idegpályákat.
  • A mozgás „táplálja” az agyat.

A mozgás és a zene összekapcsolódik a Zenekincs foglalkozásokon.

Mozgásfejlesztés:
Vagyis az éneklés, mondókázás során „felhasznált” járás, futás, ugrás, ugrálás, stb. fejleszti nagymozgásokat.
Az egyensúlyérzék fejlesztése szintén nagyon fontos, hiszen az értelmi képességekre van pozitív hatással. Azok a gyerekek akik sok  „ringatós” ingert kapnak, gyorsabb mozgásfejlődésen mennek át.
Ezek fejlesztése történik a zenebölcsis, kiskokasos és kiscsoportos foglalkozásokon.

  • a finommozgás fejlődik az összes olyan mondókánál, ahol finom, apró kézmozgásokkal, mozdulatokkal fejlesztjük a piciket, pl. csippentés, csipegetés, hangszerhasználat.
  • Ki gondolná, hogy a legfinomabb finommotorikai gyakorlat az éneklés, ahol a kívánt hang megszólaltatásához nagyon pontosan kell a hangszalagokat modulálni.
  • Az éneklés elősegíti a látási ingerek és a mozgási válaszok összehangolódását is. Pl.: szem- kéz, szem- láb stb. koordináció
  • A mozgással egybekötött éneklés, mondókázás fejleszti a mozgáskoordinációt.

Kiemelve:
A mozgási problémák kapcsolatba hozhatók, a megkésett beszédfejlődéssel, az érző rendszer károsodásával, negatívan befolyásolja az IQ fejlődését és gátolja a tanulást.

Testséma fejlesztés:
Saját testünk ismerete elsődlegesen fontos a tekintetben, hogy el tudjuk helyezni magunkat a világban. A dalokon és mondókákon keresztül fejlesztjük a testsémát is. Sok olyan dalt és mondókát tanulunk, amelyek segítségével a testrészeket megtanulhatják a gyerekek (has, láb, kar stb.), olyanokat is, ahol egy-egy testrész részeit is elsajátíthatják a picik pl.: arc részei, ujjak.
Az érintés, érintgetés, mozgatás, a testrészek megnevezése által határolja el a gyerek önnön testrészét a külvilágtól.

  • a jobb és bal elkülönült érzete, vagyis a kezesség elsajátítása szintén a mondókák, dalok és a hozzájuk kapcsolódó mozgás segítségével lehetséges (természetesen ez már csak nagycsoportos korra)
  • az olyan magas rendű tevékenységhez, mint az írás, olvasás, szükség van az irányok ismeretére.

Percepció fejlesztés (észlelés, érzékelés):

  • vizuális fejlesztés: a szemmozgást, szemfixációt, vizuális időrendiséget, vizuális memóriát fejlesztjük a sokféle mondókával.
  • vizuális időrendiség, ritmus (pl.: Kerekecske Gombocska)
  • vizuális memória (pl.: a mondókákhoz kapcsolódó játék, játékmenetek megjegyzésével)
  • nagyság megtapasztalása (pl.: összehasonlítás, relációk)
  • alaklátás, formák és méretek összehasonlítása (pl.: Csavarjunk rétest)
  • térpercepció fejlesztése: téri irányok megismerése saját testrészek segítségével.
  • auditív észlelés: a hallott információk pontos észlelése és  megkülönböztetése. (pl.: egyenletes lüktetés, ritmus észlelése, hangszerek hangjának felismerése)
  • taktilis (tapintási érzékelés pl. hangszerhasználatnál)
  • keresztcsatornák fejlesztése: a különböző területek játékos helyzetben való összekapcsolása
  • révén. Pl.: látás-hallás, látás-mozgás, hallás-mozgás, látás-mozgás- hallás- tapintás, látás- tapintás stb. Pl.: az ölbeli játékok során a gyermek látja, hallja és a testén érzi ugyanazt, vagyis az ölbeli játékokra jellemző, hogy egyszerre több érzékszervet vonnak be a fejlesztés érdekében.

Verbális (anyanyelvi fejlesztés):

  • a ruházat, testrészek, cselekvés megnevezésével a szavak megtanulásra kerülnek, illetve a szókincs bővül.
  • térbeli viszonyok és irányok megtanulása pl.: lent, fent, elől, hátul
  • segítik a dalok és mondókák az anyanyelv elsajátítását és gazdagítását
  • szemtől szembeni példa révén a magyar beszéd, hanglejtésre, hangszínre, mondatalkotásra stb. vonatkozó szabályait elsajátíthatják a gyerekek.
  • a gyakorlás révén ügyesednek a beszédszervek
  • segít a helyes szótagolás elsajátításában
  • a mondókák gazdag nyelvi világa segíti a beszédtanulást (meggyorsíthatja azt, egyáltalán elindíthatja a beszédet)
  • FONTOS! A beszéd ritmusával kapcsolatos beszédhibákat (hadarást, dadogást, javíthatja)

Szociális fejlesztés:

  • Fejleszti az alkalmazkodó képességet, hiszen csoportban történik a fejlesztés..
  • Segíti a társakhoz és a felnőttekhez való viszony alakítását (kapcsolatteremtés).
  • Empátia , tolerancia, szabálytudat alakítása történik.
  • Alakítja a beilleszkedő képességet (kicsiknél szemlélődő, nagyoknál bekacsoldódás, alkalmazkodás, együttműködés , kezdeményezés)
  • Társakkal való együttlét során formálódik a szabálytudat.

Értelmi képességek fejlesztése:

  • A zene egyaránt nagy hatással van az agyra és a testre, olyan mint egy egységesítő  eszköz, mely segítéségével más képességek kifejlődnek, örömet szereznek és megértődnek.
  • FONTOS!A jobb agyfélteke fejlődése kb. 7 éves korig, megelőzi a bal agyfélteke fejlődését.
  • Ezért is nagyon lényeges a minél korábbi zenei fejlesztés, hiszen a legfogékonyabb korban a zene segítségével tudjuk fejleszteni a jobb agyféltekét.

Mi a jobb agyfélteke feladata?

  • A zene felfogása, megértése.
  • A zenei képességek pl. hangszín, hangmagasság, abszolút hallás stb. érzékelése.
  • Az érzelmek nem szavakkal történő kifejezése pl. testbeszéd, intuíció.
  • A bal kéz mozgatója
  • Az absztrakt gondolkodás, és kreativitás, zenértés helye.
  • A térbeli tájékozódás területe.
  • Mestere a térbeli látási feladatok megoldásának pl. labirintusból való kitalálás.
  • Az agy muzikális része stb.

Mi a bal agyfélteke feladata?

  • Az agy logikus, elemző része.
  • A hallási, beszéd, nyelvi adatok dekódolása a feladta.
  • A zenei képzés eredményeként létrejött hangszeres játékban játszik fontos szerepet.
  • A bal agyfélteke a zene műveléséhez szükséges technikákban és feladatokban játszik fontos szerepet.
  • A szavakkal való kommunikáció helye ( beszéd készség, nyelvi központ).
  • A jobb kéz mozgatója.
  • A ritmusérzék helye.

Hogyan hat az értelmi képességekre a zene?

  • Fejleszti a gondolkodási műveleteket és pl. gyors-lassú, halk-hangos.
  • A zenei játékokkal a rugalmas gondolkodásra , és eredetiségre való törekvés alapozható meg.
  • A figyelem terjedelme fokozatosan kitolódik a zenei játékokon , feladatokon keresztül.
  • Fejlődik a kreativitás és a képzelet.
  • Memória fejlesztés ( 5 év során sok-sok memoriter segítségével).
  • Matematikai képességek pl. növekedés-csökkenés, sorozatok fejlődnek.

Az óvodás kor a tanulási képességeket meghatározó funkciók kialakulásának az ideje. Az ekkor bejáratott idegi kapcsolatrendszerek a gondolkodás fejlődésének alapfeltételei.
Zenei képességfejlesztés:

  • Metrumérzék fejlesztése.
  • Ritmusérzék fejlesztése.
  • Dinamikai érzék fejlesztése.
  • Hangmagasság, dallam alakítása.
  • Belső hallás fejlesztése.
  • Zenei memória fejlesztése.

Természetesen a zenén keresztül, a zene segítségével az összes többi korábban említett terület is fejlődik.
FONTOS! Miért járjunk zenei képességfejlesztésre, miért éppen ezt válasszuk?
Érzelmi fejlesztés:

  • A zene hatására a gyermek kiegyensúlyozottá válik.
  • A dalok, mondókák, játékok, pozitív érzelmi hatásúak, ezért oldják a belső feszültséget.
  • A különböző hangulatú dalok, különböző érzelmeket keltenek.
  • Az érzelmek által a gyerekek érzelemvilága színesebbé, elmélyültebbé, változatosabbá válik.
  • Az ölbéli játékok legfontosabb eleme az érintés, a szoros testi kapcsolat, e segítségével  jön létre az érzelmi kapcsolaton alapuló tanulási folyamat (készségek, képességek, ismeretek elsajátítása).
  • A mozgások funkcióörömet okoznak a kicsiknek pl. össze tudja ütögetni a kezét.
  • A játékok sokszor nevettetéssel, csattanóval zárulnak, ezért alkalmasak a félelem és a feszültség oldására.
  • Az ölbéli játékok során az érzelmi-bizalmi viszony elmélyül, gazdagodik a szülő és gyereke között.
  • Az öleléssel, tesközelséggel kialakított érzelmi töltet, a testkontaktus segítségével, megvalósul az érzelmi kapcsolaton alapuló tanulási folyamat.
vissza